Öregek könnye

Konfliktus Nagy az összemenés az ortodox egyház és a járványkezelő válságstáb között. A mi húsvétunk rendben lement, fegyelmezettek voltunk, bár a fertőzöttek száma a „magyar” helyeken is nőtt. Egy-két hét múlva meglátjuk, milyen az országos növekedés. (És elszörnyedünk…) Egy középkori sötétséget idéző tömeg keltheti azt a kaján észrevételt, hogy a butaság szelekciós tényező („Hadd haljon a buta”, olvasom a hozzászólást), de a buta fertőzött is fertőzhet – mint ahogy a buta szavazó is szavazhat –, a járvány pedig nem válogat. Ha meghalok, nem vigasztal, hogy aki megfertőzött, további húsz embert, köztük tizenhét ortodox vallásút is megfertőzött… Van más lehetőség is, egy bolti felvigyázó a minap bizalmasan közölte velem, hogy „hivatalos forrásból” tudja: nem vírusjárvány van, hanem szarinnal mérgezik az embereket. Meg akartam kérdezni, biztos benne, hogy nem szaharint hallott, de beláttam, ez nem az a helyzet, amikor viccelni lehet. Vele sem… Szóval mától egy-két hétig ott, ahol sok az ortodox, tényleg érdemes, szinte KÖTELEZŐ OTTHON ÜLNI…

Hattyúdal? Volt már egy kísérletem „járványnapló-írásra” a Transindexen, tulajdonképpen azt hoztam át ide, a Káféra (ott zavart a túl nagy olvasottság); annak harmadik, utolsó részét az öregek helyzetének szenteltem. Akkor ilyesmiket éreztem és írtam:
„Ó, azok a szegény öregek, akik hősiesen ‘erőt mutatnak’ (politikusaink kedvenc kifejezése), mert tudják, hogy a gyengeség, a kiszolgáltatottság első jelére kiszelektálódnak, kevésbé tudományos kifejezéssel: kiselejteződnek! Hogy igyekszik némelyikük palástolni a fájdalmát, szenvedését! Milyen szánni való és milyen megalázó! Ennél csak a sajnáltatás rosszabb, amannál pedig az önsajnálat. Az egyetlen méltósággal járható út a fegyelem – védekezésben is, érzelmi megnyilvánulásokban is. Magam miatt régen nem izgulok, persze minden óvintézkedést megteszek. Fiaimért azonban aggódom. Ez köztünk néha vitában csapódik le.”
Illetve: „Ó, ez a törődés az öregekkel! Vigyázzunk az öregekre, mondja az államelnök, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, a szóvivő, a műsorvezető, a meghívott tisztségviselő vagy véleménymondó (otthonról, többnyire pocsék minőségű videókapcsolatban), vigyázzunk rájuk, nehogy kimenjenek, mert még megfertőződnek. Csapda. Mint egy ítélet meghosszabbítása . Hiszen nem pont a kegyetlen magány az öregek legnagyobb baja?” A mondanivalóm ma, egy hónap múltán is ugyanaz. Sőt a több mint egy hónapi kijárási korlátozás óta (naponta legalább egy órát kellene gyalogolnom, késő este szoktam; nem merek orvoshoz menni egyéb bajaimmal, még a járvány áldozatai között találom magam; hol a francban tudok elemet venni a személymérlegembe? UNOM A ZABPELYHET!… UNOM A ZABPEHELYT IS!) a helyzetem fokozódott. A világ egy nagy álarcosbállá vált – belépés csak talpig maszkban! De A MASZK ÉLETET MENTHET! Főleg öregeknek: ennek fel sem tréfa!

Helyet a fertőzötteknek! Öregek, haza! Egy közleményből, mindegy, hogy hol: „…folyamatos ellátásra, rehabilitációra szoruló, krónikus beteg embereket küldenek haza a kórházakból, akiknek a kezelés
megszakítása az életébe is kerülhet.” … Ez a harc lesz nekünk a végső?

Címekben elbeszélve + Barabási Albert-László: Itt a gyógyszerlista: ezek a hatóanyagok működhetnek a koronavírus ellen + 62 vakcinajelölt készül az új koronavírus ellen – Falus András immunológus a WHO listájáról + Megvan az első bizonyíték arra, hogy a fertőzöttek valós száma több tízszerese lehet a hivatalosnak + Izland p?ld?ja azt mutatja, hogy t?meges tesztel?ssel szigor? korl?toz?sok n?lk?l is kezelni lehet a j?rv?nyt + Szuperaszály fenyegeti az USA nyugati államait (Noha Trump elnök nem hisz a klímaváltozásban, tesszük hozzá.) + GDP 2020: van nemzetgazdaság, amely felére olvad, de olyan is, amely másfélszeresére nő + A koronavírus, mint erkölcsi probléma + Jane Goodall: A koronavírus-járványból is van mit tanulni (Kollégáival együtt ő maga is attól tart, hogy az új koronavírus legközelebbi rokonainkra, az emberszabású majmokra is súlyos hatást fog gyakorolni. Ugyanakkor bízik abban, hogy a károk ellenére a járványnak lesz pozitív következménye, megtanít minket a természet megóvásának fontosságára.) + Ausztrál kutatók szennyvízben is kimutatták a koronavírust + Élet a koronavírus után: szakaszosan indul be Európa + A nyári meleg hatással lesz a koronavírusra, de nem fogja megfékezni a járványt + Amerikai tudósok szerint akár 2022-ig is szükslg lehet a társadalmi távolságtartásra

Sejtés Valami azt súgja, a SARS-CoV-2 vírus ellenszerének felfedezése – mintegy mellékeredményként – több megbetegedés gyógyszerét, kezelésének tökéletesedését is eredményezi. Majd. Erre a következtetésre annak nyomán jutottam – miután jó ideje követem az Alzheimer- és a Parkinson-kór kutatásában és gyógyításában elért eredményeket –, hogy megtudtam: „fordulatot hozhat a koronavírus-betegség kezelésében egy magyar felfedezés”. Érdekes lehetőség.

Napi álhír (ne feledkezzünk meg a legfontosabbról, a fociról sem) A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) milliók megelégedésére engedélyezte az országos focibajnokságok újrakezdését, illetve folytatását – de csakis az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „társadalmi távolságtartó” ajánlatának betartásával; ha két játékos két méternél közelebb merészkedik egymáshoz, mindkettőjüknek kiállítás és két heti karantén jár. (A román és a magyar bajnokságban a szabály a labdára is érvényes, azzal a különbséggel, hogy őt nem állítják ki, csak minden érintése után helyben fertőtlenítik.) Ugyanilyen jó hír, hogy a világ nagy múzeumai is kinyitnak, a Louvre például minden délután három és negyed négy óra közt látogatható.

Utóirat
Volt A Hétnek tudományos melléklete (TETT – Természet, Ember, Tudomány, Technika), volt évkönyve is. 1987-ben az öregkorról/öregségről/öregekről állítottunk össze almanachot (kalendáriumnak ne nevezzük, nem olyan volt), én adtam a címét: Az ősz harmóniája. Nem volt valami harmonikus a kor, és az öregség nem csak kór-, hanem korfüggő is, mindenesetre az öregek nem nélkülöztek (jobban, mint a más korosztályok), értelmet adott létezésüknek, hogy sorba álltak élelemért, ezért-azért, amíg a fiaik-lányaik, vejeik-menyeik munkában voltak (munkanélküliség sem igen volt…), meg hát a falvak, kisvárosok, gyárvárosok nem néptelenedtek el még s nem robbantak le – szóval elviselhető volt az öregség, különösen a másoké. Az ősz harmóniáját nem tudom megérem-e idén, képletesen még rendben is lenne a dolog – csakhogy a bezártság az öregeknek nagyobb megpróbáltatás, mint a fiataloknak. Rákosfalvy Zoltán professzor úr cikkének címét idézve: A mozgás olyan orvosság, amire nincs, nem is volt, nem is lesz… a patikában. És a doktor úr leírja, milyen gyakorlatokat kell végezni, szaporán mérve a pulzusszámot, például a három perc „szaladgálás” után. („Hová siet Klemcsákné? Rohanok a patikába…”) Erősen belefeledkeztem évkönyvünk olvasásába – és, látom, az idézésébe is – egy külön élményemet osztom meg itt. A kötet Szilágyi Domokos hatalmas versével, az 1976-ban megjelent (feltehetően 1975-ben írt) Öregek könyvével ér véget, ott van mind a 699 számozott sor (a vége: „Heine a halálos ágyon: Isten nekem megbocsát: az a mestersége”.), előre vetítve a költő végzetes tettét harmincnyolc éves korában. (1938-ban született, 1976-ban halt meg.) A vers elolvasható a Szilágyi Domokos összegyűjtött verseit tartalmazó kötetben (Kényszerleszállás, 1976), de meglepetésre megtaláltam a videót , amelyben maga a költő mondja el az Öregek könyve első huszonöt sorát. Dokumentum, élmény. Szisszel egyébként A Hét révén kezdettől jó barátságba kerültünk, kétszer-háromszor sikerült elcsábítani a Scanteia Ház melletti Prahova kertvendéglőbe. „Úgy elüldögéltünk egy deci cujka mellett, szopogattuk csendesen, mint csecsemő a mellet” – hogy Kocsmai öregek című, első kötetében (Álom a repülőtéren, 1962) megjelent versének refrénszakaszát parafrazáljam. Kevesen tudják, hogy Szilágyi Domokos A Hét tudományrovatában is közölt, két cikket is. Fiatalon halt meg, most vagyok kétszer annyi idős, mint ő akkor.

1. Mócsy Ildikó:
   2020. április 19. 17:03

   Az írás, mint minden ami a tolladból kiárad/kicsöpögt nagyon jó, de szomorú. Miért? Mert öregek vagyunk. Vigyázzanak ránk? Kik és hogyan?
   Sokat gondolkodom én is amikor látom, hogy fertőtlenitik az utcákat, a lépcsőházakat de mivel? Milyen szerrel lehet ártalmatlaná tenni ezt a vírust és általában a vírusokat. Legalább 73% szesszel? 65oC-nál magasabb hőmérsékletú folyadékkal? Tudjuk ezeket? Hogyan terjed? Rátapad a maszkunra? Mind ez számomra azért érthetetlen, mert ennek a vírusnak az átmérője 0,17 mikrométer (azt mondják az okosak), ha ez így van akkor ezek a kis vackok csak a szálló aeroszolhoz csapodnak és mint tudjuk a 2,5 mikrométer átmérüjú aeroszolok a veszélyesek a tüdőre. Tehát lebegnek a levegőben, kis tömegük miatt nem ülnek ki/le. Viszont, ha a nagyobb aeroszolokhoz tapadnak, akkor mindenhova letelepdhet, cipóvel, ruhával, csomaggal, újsággal bekerül az otthonunkba, mit fertőtlenítettünk? Mossuk a kezünket? Szükséges, de ezt már meg kellett volna tanulni 2-4 éves korban, ha nem is ilyen intenzíven. A COVID-93 tapasztalata nem segít?
   Sok sok megválaszolatlan kérdés. De maradj otthon, immár az 5 hete, hátha belerokkanunk.