Lejövén mondá Mózes: feleim, van itt hely elég,
ne tülekedjetek, mint amaz igába befogott
tulkok, tető a nagy ég, határ, ameddig ellát a
szem, tiétek minden, értetek lesz, ha megértitek,
barmoknak lészen fű, inni tiszta víz, nyoszolyákba
szalma, asztalra búzakenyér, lesz elég cseléd és
lesznek templomot emelő urak, mások asszonyát,
szamarát, szőlejét, földjét, dűlőit, kitaposott
ösvényeit el ne kívánjátok, a magatokét
oda ne adjátok, árnyéka lesz az olajfáknak
s termése is, adjatok, és ne elvegyetek, a nyílt
tengereken hajóitokra a fuldokolókat
felvegyétek, és amit hallottatok, ím, mondjátok
tovább mogorva, szorongó szomszédaitoknak.