A bukaresti rádió magyar nyelvű adásának munkatársa, Farkas-Ráduly Melánia, kifejezett hallgatói kérdésre, hangos jegyzetben részletezte a napokban, milyen szavak is keletkeztek a most dúló világjárvánnyal kapcsolatban és miként használhatjuk/írhatjuk helyesen azokat. Például: miként írjuk le koronavírus-járvány szavunkat? Véleményéből bőven idézünk:
„Általában háromféleképpen, egybe-, külön- és kötőjellel írják, de csak a kötőjeles változat a helyes, mivel jelentéssűrítő, de kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételről van szó.Ugyancsak kötőjeles egyebek között a koronavírus-fertőzés, a koronavírus-gócpont, illetve a koronavírus-helyzet, a szintén jelentéssűrítő koronavírusteszt kifejezést viszont egybe kell írni, mivel kevesebb mint hat szótagból áll.
Nem hagyhatom ki a jól ismert karantén szavunkat, amely ugyancsak számtalan szókapcsolatban fordul elő. Ilyen például a karanténszótár, a karanténtudósítás, a karanténkonferencia, a karanténstúdió, a karanténpedagógia, a karanténkultúra, sőt az intézményes karantén és a házi karantén is gyakori. Mivel helyettesíthető a karantén szó? Például a vesztegzárral, amelyről nekem rögtön Rejtő Jenő egyik legismertebb regénye jut eszembe, de a járványügyi elkülönítő vagy az elszigetelés szavak is előfordulhatnak egy-egy szövegben.
Milyen régi-új kifejezésekkel találkoztam még? A többi között ezekkel: maradj otthon mozgalom, kanapékonferencia, covidos, koronás, vírusfertőzött, pandémia, újranyitási menetrend, online találkozó, ellaposítandó járványgörbe, pleximaszk, felvásárlási láz, pánikvásárlási roham, bolti idősáv, vörös zóna, virtuális kapcsolat, home office, vagyis az otthoni munkavégzés, kijárási és bejárási korlátozás, digitális távoktatás, e-locsolás, illetve a beutaló szavunk helyett használt küldőpapír.” (CsG)