Nászta Katalin: Nincs mese
Mit sajnálok mikor elmúlt a múlt?
Az elszalasztott sanszokat.
A jövőt, amiből hiányoznak.
Mindenképp üreges az arc.
Így fest a térkép: tárháza minden
kihagyott mozdulatnak.
Nem akarom a szomorúságot
lengeni hagyni fejem felett.
A bánatnak nem kellenek zászlók.
Hiátusaink remegnek.
Szeizmográf jelzi a jöttét
annak, amitől megdermednek
nemcsak a hiúzok s a medvék.
Ki vagy? teszik fel a kérdést s a puska
eldördül, benne golyó a szó.
Válaszod, mit a muszáj mondat
elárul: nem ide tartozol.
Ne hőzöngj, ne bőgj, ne bambulj.
Nincs megoldás, se hely a földön.
Jó ideje lebegsz fölötte.
Nem mese – kimegy alólad,
vagy beszakad. Kirepülsz belőle?
2020-05-01
Pusztai Péter rajza