Albert-Lőrincz Márton: Egy hétre való 17.
Vezetői erény
Mindig hadart Gábor, folyt nyekegett Péter,
Egyik sem volt fából, mind a kettő stréber.
A maradék időm
Időm olybá lett, mint a medve farka,
A nagy test a maradékot eltakarja.
Kányádi jut eszembe és Weöres
Egy szó nem vers, egy sor sem vers,
Két sor, amit már mondani kell.
Lehetőség
Ihatok még bort, ha élek,
Most a víz előtt tisztelgek.
Életedből az érték
Sokkal nehezebb kicsomagolni, mint becsomagolni:
Előbbiben megmérnek, utóbbi a reád ragadt holmi.
Mint egy sakktábla
A kétsoros villamos sínekre komponált
dallam, a lólépést visszatereli a morál.
A hidegebb, az idegen
Egyik végtagunk mindig hidegebb,
és azt dörzsöljük, amíg csak vagyunk.
Pusztai Péter rajza