emlékszik majd rá minden lámpafény
hogy fogott körül lassan a sötétség
konteót élő szív-agy-bamba lény
ki rég elfelejtette már a fényét

emlékszik majd rá minden égitest
hogy szívták el az összes levegődet
elhalt belőled mindegyik ideg
úgy nézték le a lányok is a nőket

emlékszik majd rá minden pillanat
hogy lett üres a szép, szép európa
kerested de nem találtad magad
nem akadt fül mely hallgasson a szóra

emlékszik majd rá talán isten is
vagy az ki onnan az égből figyel
hitted hogy van ha mondták nincsen is
nem üthettek le soha semmivel

emlékeznek majd hűvös hamvaid
hogy mást akartál mint ami jutott
ellebegnek majd vérző arcaid
s a szíved ami sok mindent tudott

amíg lehet még emlékezz magadra
amikor születtél még tán volt világ
csak nőttél nőttél csak nőttél magasra
körötted égtek a petúniák

1. Gergely Tamás:
   2020. május 11. 19:13

   Figyel-e vajon? Valaki ott fenn. /Emlékezzünk Weöresre…vagy csak véletlen egybeesés?