novellának kevés az esküvő
állok a házasságkötő terem
régies folyosóján
karcsi udvarára néz az ablak
és a drótkerítésükre
három hónapra rá karcsi halott
valahogy kiesett a vonatból
de ekkor még semmi vészjósló tünet
nézem a kőpárkányt
valaki ceruzával
közösülő párt firkált reá
talál a téma
jönnek a teremből
az osztálytársnőm s immár a férje
énekeljük a gaudeamust
még semmi tünete annak
hogy három év múlva a menyasszony meghal
az agyban kamrák vannak
egyikük bevérzett neki
csak állok és dúdolom én is
az egyetem latin himnuszát
nincs senkim villan be egyre
egy-egy diapozitívként
a nagy mozgó filmbe

Budapest, 2020. V. 10.

1. B.Tomos Hajnal:
   2020. május 13. 03:49

   Zseniális alkotás. Maga az ötlet is roppant egyedi: kiragadni a nagy, mozgó filmből a diapozitíveket, melyekről csak évek múltán derül ki drámaiságuk.