Ott állhatott a Magasbükkben, mert Bükkhavasuk csak a csángóknak van, Bükkfeje, Bükkerdeje, Bükkhegyese is valahol, utána kell nézni a térképeken. A Hargitáról hozták le, mert nálunkfelé minden fát a Hargitáról hoznak. Ez azért jókora túlzás, de valami igazságalapja mégis csak van. Eseménytelen élete volt ennek a bükknek, a nagy hegyi tolvaj nem alatta működött, Budai Ilona sem hajtott el hintójával alatta a sűrű rengetegben. Legfönnebb államosították, de a bükk azért van fából, hogy fel se vegye, ami egykori tulajdonosát az őrületbe kergette. E bükk életének látszólag egyetlen értelme volt s van, hogy tüzelő legyen télire a város egyik kis utcájában álldogáló házban, ami szóra sem érdemes, mert végül is ez a fa sorsa. S a bükk, amit hasábfaként hoztak és ürítették le a kapuközbe, egy tele napra munkát adott két embernek. Álljon meg a menet, minek vesződni gondolatban a téllel, ami most van legmesszebb nyarunktól. A tücsök meg a hangya történetét már az elemi iskolában tanítják, e morál a társadalom egyik aranyszabálya lett: soha ne a mának élj, nyáron télre, télben meg nyárra gondolj! Egyébként a reklám is fennen hirdeti ezt a létstratégiát. Télen szekeret, nyáron szánt, mondják, holott immár az egyiknek is, másiknak is leáldozott, s az autó (teher-, furgon, kiskocsi) évszaktalan lett, legfönnebb abroncsait kell cserélni nyáron nyárira, télen meg télire. Becsődölt az egyik évszakból a másikra látás művészete, a tücsök meg a hangya akármennyire is leckék meg fogalmazások hőse, csak megbukott, mint mostanság az érettségin szokás. Ezt a jó bükköt behordják, egyelőre az udvar végében helyezik el egymásra rakva, hadd száradjon még a későtavaszi-nyári nap ingyenszárítójában. Inkább ilyenkor, napmelegnél kell elrakni a fát, mondja a szomszédasszony, mert aztán ha ráfázik az ember keze, kétszer melegedik. Lehetne bontogatni ezt a tömörséget, de minek? Még azt is majdnem feledtem, hogy a város akkor kezdett leszokni a fáról, amikor az első tömbházakat építették a mai mamutnegyedekben, annak pedig idestova ötven éve. A lakótömböket a kazánházak fűtötték, akit gázos hőre kötöttek, hálálkodhatott, mert jóval kevesebbet fizetett, mint ki „motorinával” melegedett. Manapság a gáz is egyre csak drágul, mi több, közreműködésével bekerültünk a kontinentális nagypolitikába, mert egyáltalán nem mindegy, hogy alakulnak a kapcsolatok az unión kívül s belül… Mielőtt a gázkorszak kezdődött Udvarhelyen, az ideig-óráig még fennálló magánházakban a mosztos adta a hőt. A fűrészporos, és milyen jó volt! Ha az idén először látott téli tüzelő ilyen szövegeket gerjeszt bennem, mi lesz majd később, amikor mindennek ideje jön?

Ui.: Könnyen lehet, hogy egy második tanulság okán írtam a jegyzetet. Fölöttébb izgalmas az az ellentétekre épülő egymás mellettiség, amely első látásra hihetetlen, és mégis létezik, akárcsak a téli fa a nyárias melegben.

1. candipharm:
   2022. december 18. 20:00

   candipharm.com