Nagy Anna: Táj – vihar előtt
Néma az erdő
Villanásnyi kék ég
Ömlik át sávosan
A fenyők mértani vázán
A délutáni nap
Vetít az útra
Arany foltokat
A kék, a sárga fény
Táncosan vibrál
A komor törzsek alatt.
Fűtelen föld
Itt a páfrány
Be nagyra nőtt
Sötét tobozok
Bújnak meg a letört
Gallyak tűi között.
Valakivel beszélnék
Ebben a csendben…
Reccsen a bokor
Szél támad
Végre felel az erdő
Suttog és zúg
Vihar jő
Felhők úsznak az estben.
És megőrül az erdő!
Sárga fenyők ormán
Táncol egy sárga felhő
Amott feketék tolonganak
Mielőtt mennydörögve
Megkezdenék vad táncuk
Rémülten hull le a nap.
Pusztai Péter rajza