Tudom, mi az: szegénynek lenni.
Ó, de én többet is tudok,
mint jóllakottan éldegélő
megelégedett koldusok.

Az ő szájuk kenyérre vágyik,
testük meleg darócra csak,
s ha mindez megvan, nem törődve
egyébbel, nyugton alszanak.

De hányszor kínosabb szegénység
érezned, hogy a gazdagoknál,
kik rád oly megvetőn nevetnek,
te százszor jobb, nemesebb volnál.

Érezned azt, hogy míg elmédet
a pénztelenség lealázza
szolgává, a te jobb kezedbe
illenék a királyi pálca.

Mi lesz a vége? Két halál tán;
a tested hal meg, vagy a lelked.
Jó volna küzdni, hinni s várni
mindent kárpótló győzedelmet.

1924