Sokoldalú kollégánk jóvoltából egy ideje a bukaresti rádió honlapján szabadon és könnyedén keresgélhetünk mi, jegyzetelők az utóbbi években elhangzott szövegeink között. Tanulságos kirándulás lehet az ilyen, túl a gyakorlati célokon (kötetbe gyűjtés, hivatkozások, egyszerű nosztalgia stb.) az összevetés alkalma azzal, hogy mi „vált be”, mit gondoltunk valamiről jól vagy rosszul, vagyis hogy kiállták-e szpícseink az idő próbáját.
Hallgatóim a tanúk rá, hogy rádiójegyzeteimben igyekeztem legtöbbször aktuális, fontos témákról szólni. Most az jutott eszembe, minthogy ugye szökőévben vagyunk, nézzem meg, miről is beszéltem önöknek négy évvel ezelőtt. Fogózzanak meg: 2016. május 12-én beolvasott jegyzetem címe az volt: Fertőtleníteni kell.

Na már most, nekem erről, mármint a fertőtlenítésről, időm végezetéig az amerikai elnök jut eszembe, mint ahogyan őróla is az jut eszembe, ahányszor meglátom, hogy feszt se fogok Domestost inni a koronavírus ellen – egy szökőévvel ezelőtt azonban nyilván nem ilyesmiről dohogtam. Hanem miről is? Egy olyan ügyről, amely mint cseppben a tenger tartalmazta a román egészségügy, sőt a román társadalom megannyi szervi betegségét.
A kórházi fertőtlenítőszerek botrányáról volt akkor hangos a sajtó: a Hexi Pharma nevű romániai cég „hamisított, hígított fertőtlenítőszereket adott el kórházaknak, egészségügyi egységeknek teljes áron, ezzel jelentős haszonra téve szert, veszélyeztetve sok páciens egészségét, talán az életét is”.
A főügyészség akkor hivatalból eljárást indított. A Korrupcióellenes Ügyészség is vizsgálta az ügyet, és tova két és fél év múltán, 2018 decemberében feljelentést tett a Hexi Pharma ellen – adócsalásért. Ugyanakkor a többi vádpontban, köztük az egészség súlyos veszélyeztetését illetően, aminek nyomán a botrány tulajdonképpen kirobbant: mindenkit felmentettek, akit csak fel lehetett menteni!
Négy évvel azelőtt ezt a kimenetelét az ügynek még nem tudtam, de azért nem mulasztottam el megállapítani, hogy: „a Román Hírszerző Szolgálat, amelynek mint veszélyforrás és mint biztonsági kérdés a fertőtlenítőszerek ügye szintén hatáskörébe tartozott, hivatalosan bejelentette, hogy az idők során többször felhívta az illetékesek – értsd a hatóságok, a politikai vezetők, intézmények – figyelmét a fertőtlenítőszer-hamisításra; de természetesen mindenki tagad”. És a poén: „A SRI, vagyis a titkosszolgálat kórháza éveken át szintén a csaló Hexi Pharma nevű céggel dolgozott, neki adott megrendeléseket az inkriminált fertőtlenítőszerre”.
Itthon is kevesen tudják, hát még a világon, hogy a SRI kereskedelmi társaságként is működik, vagyis pénzhez jut azon kívül is, amit az állami költségvetésből kap. (Az évek során egyre növekvő adagokban.) Hogy milyen módon szerzi – nehogy bárki zsarolásra, lehallgatásokra, az ügyészségekkel megkötött protokollumokra gyanakodjék, mert az veszélyes lehet!… – és hogy mire fordítja a „kereskedelmi tevékenységéből” származó összegeket, abba az illetékes parlamenti bizottságnak, de még az Országos Nemzetvédelmi Tanácsnak sincs rátekintése vagy pláne beleszólása! Példátlan módon: senkinek!
A Hexi Pharma-botrány csak egyike volt a román egészségügy mély korrupcióját jelző mozzanatoknak. Az egészségügy „végleges megoldása” művére a koronát Iohannis új „én kormányának” kellett volna feltennie, idén. Minden készen is állt, már csak az előre hozott választások kiírását kellett (volna) nyélbe ütni, és következhetett (volna) az egészségügy állami költségvetése bizonyos részének magánkézbe való átjátszása – erről Fő az egészségügy címmel nem is olyan régen, idén március elején volt szerencsém jelzéseket leadni –, amikor mint bábok közé a kugligolyó: becsapódott a világjárvány. Jellemző, hogy a minden rekordot megdöntő „hosszú sürgősségi rendeletek” éjszakáján a kormány még mindig az előre hozott választások kitűzésével volt elfoglalva, nem a járvánnyal… Az állami költségvetés magánkórházakhoz való átirányításának Szebenből irányított terve tehát meghiúsult. Ha nem is végleg, valószínű, hogy jó ideig; egyelőre az Orban-kormány örüljön, ha ép bőrrel megússza a koronaválság kezelése közben elkövetett hibák következményeit.
Márpedig, fertőzés ide vagy oda, országainkban a járvány kezelésének legsúlyosabb következménye: a más – krónikus vagy akut – betegségekben szenvedők ellátásának problematikussága. Miután bebizonyosodott, hogy Romániában (és feltételezhetően az egész világon) a koronavírusban elhunytak közel kilencven százalékában egy másik betegség („alapbetegség”) is csökkentette a túlélés esélyét , nem tévedés kijelenteni, hogy a sürgősségi állapot idején bevezetett korlátozások miatt a következő hónapokban is többen meg fognak halni – akár mint koronavírus-fertőzésben. Megnyugtatásul: elsősorban öregek.