Para Olga: A főnök és a gépírója

Mutass nekem egy épeszű embert, és én kigyógyítom belőle.
(Carl Gustav Jung)

Gépírója is van, de nem akármilyen!
„Megleli a zsák a foltját!”,még gépírni is alig tud, no de ez még nem is elég, feszt járatja a pofáját, látszik, nem fél a főnökétől.
De azért sem tudhat írni, mert úgy iramlik a főnök gondolata, s nyomában iramlik a gépírója, de hiába, inti, óvja, hogy ne mint forgószél kavarjon mindent úgy össze, a főnök nem hallgat rá. Összevesznek, kibékülnek, egy nap százszor előfordul, a főnök úr most „robban, mint a propán-bután” – gondolja szegény gépírócska (a gépe is ócska, s a fizetés is csak olyan, dehogy merne most mukkanni…)
A szövegre kezd figyelni.
„Uram, bocsáss, nekem kötelesség írni és hallgatni, nem kibeszélni…”
Egyre csak ír, ír, kattog a gép, egyre kattog, hullanak a szavak egyre, s észreveszi gépírócska, nem is olyan buta tán a … s szégyelli a hasonlatot, ami az elébb eszébe ötlött, már szinte önmarcangolást érez, amiért annyi rosszat gondolt róla… De Uram, bocsáss, arról írat, hol a határ eszes, okos, vagy eszement, tönkrement hülye közt.
„Lehet, ezzel ér el sikert, hogy bolondnak legelőbb csak önmagát kiáltja ki? Hm…”
De a főnök nem sokat törődik mással. „Csakugyan hiányzik egy kereke?”- gondolja.
„De vajon mindenkinek ki van?” – töpreng ő is a kérdésen.
A főnök nem néz, nem hall, csak a dolgát végzi, szelektál és diktál.
Iramlik a gépírója… „Hol a határ? Hm, csak hülye, mert elsőnek mindig csak önmagát leplezi le! Milyen főnök az ilyen? Az ilyesmit véka alá rejtik, nem leírják, kikürtölik…
Most hirtelen megsajnálja, mert most a hangja mintha a másvilágról szólna, oly halk, sejtelmes, reménytelen, fénytelen. Megborzong bele…
S hullnak, hullnak mélyről a szavak, s megtelnek mély értelemmel…


(Lele, 1996)

2020. május 17.

2 hozzászólás érkezett

  1. Székely Ervin:

    Nagyon tetszett. A gépíró is ember, sőt olykor a főnök is. Profán módon eszembe jutatta egy régi sláger szövegét.
    „Pardon, pardon, bocsánat, főnök úr,
    Hogy élek, hogy égek oly olthatatlanul,
    És hogyha itt áll és diktál,
    Én ébren álmodom, pardon!”
    (Nagy Kati: Pardon)

  2. Para Olga:

    Köszönöm, örülök, hogy olvasta, nagyon találó ide a sláger szövege.Tisztelettel üdvözlöm.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights