Az udvar gerendái

Amikor elrepül az utolsó szőlőlével, a lugasokból megszökik az árnyék. A huzatos, hűvös udvarok fölött ilyenkor láthatók legjobban az udvar gerendái. Piciny túlzással azt is mondhatnám e gerendákról, hogy ők a nagy nyárelőadás kulisszái. Színhelye volt itt tavasztól őszig levélsusogásnak, méhzümmögésnek, lepkesuhanásnak, s ki tudja, hányféle hangya- s bogár-ügy zajlott le ezekben a pókhálófonásra alkalmas szögletekben, ahová olykor besüt a nap. Nem sorolom az elképzelhető meghitt történéseket rügyfakadástól levélzörrenésig, csak éppen említem: érdemes megállni ilyenkor, késő ősszel is a dísztelen udvarokon. Érdemes végignézni a szőlő csupasz tartógerendáin, ahová cinegék szállnak nemsokára, s ahonnan maréknyi havak hullanak alá, ha mozdul a téli szél. Én nem tudom, miért, de jó, ha belát az ember a nyár kulisszái mögé, s végiggondolja: mi történt reménytől beteljesülésig…

Elekes Károly felvétele

Forrás: Új Élet, 1977/21. szám