75 éves a Bukaresti Rádió. Az első önálló magyar nyelvű műsor 1945. május 2-án hangzott el a Román Közszolgálati Rádióban, és 1954-ig ez volt az egyetlen magyar nyelvű műsor Romániában. Az első magyar adásokat a bukaresti Sfântu Sava Kollégium épületéből sugározták – eleinte napi fél órát, majd két órát, 1987 óta pedig napi 60 percet a 603 kHz-es középhullámú frekvencián. A magyar szerkesztőség jelenleg a Román Rádió Berthelot utcai székházából készíti műsorait. Besorolása országos hatósugarú, de csak Erdélyben, a magyarlakta területeken, a Kárpátokon túl pedig csupán Bukarestben és környékén hallgatható, kizárólag középhullámon, hétköznapokon 15 és 16 óra, vasárnap 10 és 10.20 között.
75 esztendő hosszú idő, három emberöltő, és ezalatt megszakítás nélkül szólt a rádió magyarul Bukarestből. A II. világháború utáni megalakulásakor a magyar szerkesztőséget a pártpropaganda eszközének tekintették. Feladata a legfrissebb hírek sugárzása és az állampolitika népszerűsítése volt. A Román Kommunista Párt évtizedekig tartó, elnyomáson alapuló kisebbségpolitikája azon az 1948. decemberi határozaton alapult, amelynek egyik tétele szerint a kisebbségi kérdést alá kell rendelni a munkásosztály fő feladatának. A Bukaresti Rádió megalakulásának első évtizedeiben nagyon körülményesen készültek a hangfelvételek, a tudósítók telefonon adták le anyagaikat, amelyeket gyorsírással jegyzett le Waldmann Emi gyors- és gépírónő. 1945-54 között havonta jelentkezett a Rádiószínház, évfordulós irodalmi műsorokat szerkesztettek, klasszikus költőkről emlékeztek; e műsorokban sokszor szerepelt Banner Zoltán. Később az irodalmi műsorok alkalmiak lettek: irodalmi eseményekhez, évfordulókhoz, könyvbemutatókhoz, a bukaresti művelődési élet magyar vonatkozásaihoz kötődtek. Bukaresti, illetve vidéki írók vegyesen jutottak szóhoz. Interjúkat közvetítettek, illetve versek, prózai művek részletei kerültek felolvasásra. Megszólalt mások mellett Szemlér Ferenc, Szász János, Huszár Sándor, Domokos Géza, Kacsó Sándor. A Bukaresti Rádió több rétegműsort sugárzott: volt nők órája, ifjúsági óra, gyermekműsor, gazdasági és kultúrkrónika, sport, kül-, illetve belpolitikai szemle, jogi tanácsadó.
Az 1956-os magyar forradalom idején a Bukaresti Rádió adásidejét átmenetileg megemelték, ugyanis politikai kommentárokkal és irodalmi műsorokkal kívánták ellensúlyozni a magyarországi események hatását. A 60-as évek végétől a Román Közszolgálati Rádió műsorai részt vettek a politikai propagandában. Az adások tartalmának meg kellett felelniük a Ceauşescu által meghirdetett „sokoldalúan fejlett” szocialista társadalom eszméinek. A politikai cenzúra nyomása alatt készült műsorokban egyre nagyobb hangsúlyt kapott a tömegek politikai-ideológiai nevelése, illetve az ateista propaganda kiszélesítése. Ennek ellenére a magyar nyelvű kirakatadás szerkesztői próbálták megőrizni méltóságukat és a szakma becsületét, nem egyszer sikerült belopniuk a műsorba olyan madárnyelven közölt információfoszlányokat, amelyekből a sorok között olvasni tudó hallgató kihámozhatta a lényeget. A kötelező politikai beszámolók mellett interjúk készültek az akkoriban Bukarestben élő értelmiségi elit tagjaival. A műsorok szerkesztésekor figyelembe vették a hallgatók levélbeli kéréseit. Tették ezt olyan körülmények között is, amikor a 80-as években – központi pártutasításra – kizárólag románul használhatták a helységneveket, a cenzúra ugyanis egyre inkább a romániai magyar történelmi múlt emlékezetének kiirtását és a magyarságtudat lebontását tűzte ki célul. Itt kell szólnunk a romániai magyar sajtó történetének feketével írt napjáról, 1985. január 12-ről is, amikor központi utasításra elhallgattatták a Román Rádió területi stúdióit és a Román Televízió Magyar Adását, csak a Bukaresti Rádió magyar nyelvű műsorát tartották meg. A romániai magyarságnak öt éven át ez volt az egyedüli lehetősége arra, hogy saját anyanyelvén hallgasson romániai rádiót.
Az 1989. decemberi események fordulatot hoztak a Bukaresti Rádió életében is. Izgalmas évek, a szólásszabadság évei következtek, amikor újra kellett tanulni a rádiózást. A 90-es évek eleje az új hangkeresés időszaka volt: a kommunista diktatúra évtizedei alatt a felettesek utasításaihoz szokott szerkesztőknek meg kellett tanulniuk a felelősségvállalást a mikrofon előtt. 1990-1992 között rendkívül népszerű volt Mag Péter főszerkesztő (1989-1992) Láttuk, hallottuk, elmondjuk című kommentárműsora, de mértékadóak voltak Halász Anna és Szász János publicisztikái, valamint Béres Katalin parlamenti tudósításai és Zonda Attila képviselő politikai jegyzetei is az első törvényhozási ciklusból. Majtényi Ágnes főszerkesztő (1998-2007) nevéhez főződik az adás megfiatalítása, illetve a saját tudósítói hálózat kialakítása. Ő úgy tartotta ugyanis, hogy a Bukaresti Rádió magyar adásának a híd szerepét kell betöltenie a régiók között. Tőle Stanik István vette át a főszerkesztői tisztséget (2007-2012). A tudósítói hálózat 2012-ig működött, amikor felszámolták. Évek során olyan külső munkatársak küldték híreiket Erdély fontosabb városaiból, mint Muzsnay Magdolna (Kolozsvár), László Ferenc (sporthírek), Köllő Katalin (Kolozsvár), Hadházy Zsuzsa (Kolozsvár), Orbán-Sebesi Katalin (Kolozsvár), T. Szabó Edit (Nagyvárad), Ambrus Attila (Brassó), Oláh-Gál Elvira (Csíkszereda), Farkas Réka (Sepsiszentgyörgy), Kelemen Ferenc, Nagy-Bodó Tibor (Marosvásárhely), Aradits László (Arad), Mészáros Ildikó (Temesvár), Mezei Sándor (Nagyenyed).
A 90-es évek végén, a kétezres évek elején a szerkesztőség tagjai közül többen is nyugdíjba vonultak, köztük Bogdán Tibor, Kabay Annamária, Majtényi Ildikó, Majtényi Ágnes, Sallay Ibolya, Béres Katalin és Tóth Vass Mária, illetve elköltöztek Bukarestből és/vagy szakmát váltottak, így Éltes Enikő, Kajcsa Bernadett, Vincze Loránt, Szilágyi Réka és Székely Ervin főszerkesztő (2012-2016). Jelenleg öten: két szerkesztő – Benedek Csilla és Márton Evelin -, két riporter – Forró László és Szőcs Levente -, valamint a főszerkesztő, Darvas Enikő készítik a napi műsorokat. Fontosabb rovatok, műsorok a naponta jelentkező Híradó,
Lapszemle, A nap jegyzete, a hétfői belpolitikai és a pénteki külpolitikai háttérműsor, a Mozaik, a Natúra Stúdió, a Hétköznapok és a szombati Észpresszó. Az adásokban jelenleg Pataky Lehel Zsolt aradi, valamint Biró István csíkszeredai tudósításai, riportjai hangzanak el. Legrégebbi rovatunk, A nap jegyzete véleményrovat – amely a 90-es évek elején jött létre Majtényi Ildikó kezdeményezésére – olyan neves személyiségeket vonultatott fel az évek során, mint Fodor Sándor, Horváth Andor, Lászlóffy Aladár, Lendvay Éva, Szász János, Molnár Gusztáv, Magyari Nándor László vagy Székely Ervin. A véleményrovat jelenlegi szerzői Ágoston Hugó, Bíró Béla, Sarány István, Székedi Ferenc és Zsehránszky István. Legfiatalabb rovatunk a 2016 novemberében létrejött Szövegkovács nyelvművelő rovat, amelynek házigazdája Farkas-Ráduly Melánia.
A kétezres évek nagy kihívása a stúdiótechnika és az archívum digitalizálása mellett a papíralapú adáslebonyolításról való áttérés a számítógépes rendszerre. A Bukaresti Rádió utolsó szalagra rögzített műsora 2017. október 31-én hangzott el. Másnap, november elsején, a Román Rádió 89. születésnapján digitalizálták a Közszolgálati Rádió „utolsó mohikánját”, a 16-os stúdiót, ahonnan a magyar adás is készül. A hagyományos rádiózás mellett a szerkesztők elsajátították az utóbbi években az online publikálás, a digitális tartalmak feltöltésének fortélyait, és kacérkodnak a fotókészítéssel is. 2009 óta napi rendszerességgel frissítik a magyar adás honlapját (www.bukarestiradio.ro), és aktívan használják az adás Facebook-oldalát. Az internetes oldalon a hírek olvashatók, de visszahallgathatók a publicisztikák, interjúk, egyes rovatok és a tematikus műsorok is.
A Bukaresti Rádó internetes jelenléte ugyanakkor új hallgatókat hozott, s ez most, a koronavírus-járvány miatt karanténban töltött 75-ik születésnapon is megmutatkozott. Különösen népszerű lett a bukarestiradio.ro honlap, amelynek látogatottsága áprilisban új csúcsot ért el az internetes rádióhallgatók körében.
Ez pedig kárpótól mindenért, akár az elmaradt szülinapi közönségtalálkozóért is.
A Bukaresti Rádió szerkesztősége

Forrás: Bukaresti Lapok, 2020/5. sz.