(Kivándorlások előestéjén Ildikónak és unokatestvérének, Kingának)

Hallatszik nagy szél zúgása
Északra te és délre én
Szemem tükrén képed mása
Észak tiéd és dél enyém.

Van-e hazám, vagy-e hazám
Neved kiáltom, suttogom
Mit jelent neved, nem emlékszem
Lefordított gondolatom.

Szó visszája sem igaz már
Halott gyökerét kutatom
Köve, röge ismerős bár
Nem földem ez, nem otthonom.

Útra kelvén gyermekeink
Kezdének szólni nyelveken
És megtelvén szentlélekkel
Elszélednek a végeken.

Tartozhatsz már önmagadhoz
Valamint sok más nemzethez
Befelé nyíló ablakhoz
Szél settenghet a lelkedhez.

Hallatszik nagy szél zúgása
Délre te és északra én
Szemed tükrén arcom mása
Dél tiéd és észak enyém.