Para Olga: veled alszom el
vizes a párnám
veled ébredek
s sírok sírok
többé nincsenek
csodás hajnalok
lesznek ezután
is naplementék
ragyognak este
arany csillagok
halálod óta
minden este
egyedül nézek
fel az égre
s mintha kihunyna
minden csillag
s csak csodás mosolyod
árad
azóta minden
este
könnyet hullat
a naplemente
mert erőm mindjárt
sírni sem maradt
(Lele, 1994. augusztus)
Pusztai Péter rajza