SZEGET SZEGGEL

Berlinben egy fiatal pár hazajövén az esküvőről, jó kedvvel látott hozzá a nászebéd elköltéséhez, midőn hirtelen megnyílik az ajtó s belép egy öreg asszony, ki az általa vezetett gyermeket következő szavakkal mutatja be a férjnek: „E szegény gyermek anyja a napokban meghalt. Most, mint apán, önön a sor hogy gondoskodjék róla.”
A férjnek nem volt még ideje magához térni, midőn friss neje kalapot s köpenyt öltve, már szó nélkül elrohant.
Mit fog tenni? Töprenkedett a megijedt férj, aki már már hinni kezdte, hogy neje nem fog visszatérni többé hozzá. Egy kínos félóra múlva azonban újra megnyílik a nő, egy kisleányt vezetve karján, aki egy régebbi benső viszonyának gyümölcse volt.
Az érdemes házaspár — mint berlini lapok erősítik — kibékült egymással, megtartva a két gyermeket.
O tempora, o mores!

Pécsi figyelő, 1877. márczius 3.