Amíg gyermek voltam, hittem abban,
hogy a labda mindig piros lesz és pöttyös,
és mindig lesz, aki visszaadja,
bátran játszadoztam mindenfelé.

Aztán elkezdtek csörömpölni az első szívek,
mérgesen kiabálni a nénik és a bácsik,
folyton új labdát kellett vennem,
akadt köztük piszkosszürke is.

De én csak játszottam és játszottam,
rúgtam összevissza már dafkéból is,
minden gyermeknappal huncutabb vagyok,
pöttyösebb, pirosabb és öregebb.

1. Skandikamera:
   2020. június 8. 09:19

   Az embereket két csoportra osztottam: akik visszaadták a kertjükbe rúgott labdát, és akik nem.

   Ehhez a megkülönböztető osztályozáshoz mindig hű maradtam.
   :-)