Valék az, aki nem volt,
akár a poshadt szeretet,
vagy az a másik, az ismeretlen fajta,
amelyen enni és hálni is lehet,
ha az áldozat ezt ekképpen akarja.

Melegedék a jeges vizeken,
forrón nyúlék alá fagyott ereszekről,
városon, falun, abban vagy ebben
a kitalált házban – drámákból, mesékből
ennyi született. Se jobban, se szebben

nem aludhaték, fel sem ocsúdhaték.
Rámtapadt irányok, mint orgonasípok
vezetik hangomat. Isteni osztalék.
Fényes bogarak, színészek, bábok –
hol asztalfőn, hol kereszten valék.