Álmunkban kiabálunk

Most a kultúrák bosszúsak,
unatkoznak,
egymásra mutogatnak.
Vagy csak az egek lakói
szórakoznak?
Kígyómarás a nyelvgyökön,
az ember kedvetlen’ dadog,
a táltosok és tenyérjósok
bárgyú vigyora ránk csorog.
A pinty s a dögevő keselyű
egybegyűl, a méhek
beledöglenek a virágkehelybe.

Álmunkban kiabálunk,
hörgés tanyája a torkunk.

Kilátó

Volt idő, amikor toronyba zártak embereket,
amikor boszorkányokat halálra köveztek,
amikor átkutatták a jászlakat, amikor ha
álmodoztál, börtönbe vetettek.

De volt idő, amikor nem voltak választófalak,
amikor a fáradt lábak voltak a határok,
amikor Mózest felhívták a Sinai hegyre.
Mennyi látnivaló volna még oly korban
amelyben éltem,
de volna-e hely Nébó hegyén, ahonnan
belátni az országot, ahol élni volna jó?