Kkumar Prasanna* verseiből (2)

XXX

kérdem önmagamtól
vajon
hajnal vagy alkony
amint az apály
és a dagály szerint mozgok
számomra semmi élvezhetőt
sem találok
minden olyan íztelen
mint ahogyan kínnak érzem
a boldogságot
amikor más karjában
látlak téged


XXX

azokon
a sötét
napokon
eljöttél
hozzám
hogy
bejelentsed
a téli
hidegrázásokat
magamra
maradtam
amint
ott áztam
a harmat-zuhany alatt
Hej!
hogyan feledkezhettem meg arról
hogy örökre a két karomhoz kösselek


XXX

a madarak
elhagyott égboltja
panaszkodott
mert
alig pár madár
repült arra
megkérdezte hogy miért
nem jönnek feléje
a válaszuk ez volt
kékséged mélabúdról árulodik
hogyan zavarhatnánk meg
a szárnycsapásainkkal?


*angol nyelven alkotó indiai költő – sz. 1979

Fordította: Dabi István

2020. június 29.

Szóljon hozzá!