B. Tomos Hajnal: Párban
Voltunk, mint szemközti lapok
egyazon regényben,
két tüdő egy száj levegőnek.
Vagyunk maradék
nappalok foglya,
jellegtelen látszatokban
egymás őrangyala.
Álmodom, mint öröklétet:
majd ha jön a túlsó éjszaka,
lelkedet lelkemhez sodorja.
Pusztai Péter rajza