A fénykép

Több mint tíz évvel ezelőtt riportot írtam egy mezőpaniti hős anyáról, aki tíz gyermeket nevelt föl egészségben Az anya akkor ezeket mondta: — Nem sok az a tíz gyermek, a két kezemen meg tudom őket számlálni, mégpedig születésük sorrendjében, úgymint: József, Emma, Benedek, Dániel, Pál. Ilona. János, Gyula, Anna, Irén. Ennyi az egész. Csak egy kicsi baj van ezekkel a gyerekekkel, mégpedig az, hogy egyidőben soha nincs itthon a tíz gyermek, én pedig nagyon szeretném, ha egy olyan fényképet tudnánk csináltatni, amelyen az egész család ott van…
A minap az egyik gyermek, név szerint Sikó Dániel, egy fényképet hozott nekem, mondván, hogy nemrég, egy vasárnap, végre sikerült az édesanyja — s egyben az egész család — régi vágyának eleget tenni, elkészült a fénykép, amelyen valamennyien együtt vannak Nézem a gyönyörű családi képet, találgatom, melyik közülük a tanár, a technikus, az asztalos, a traktorista, a könyvelő, a lakatos, aztán arra gondolok, amit mondani szoktak a sokféle gondú emberek: nem baj, csak egészség legyen.
Hát igen, itt van egy szép, egészséges család, nem is keresek e rövid jegyzetnek semmi különös csattanót, csak azzal fejezem be mondanivalómat, hogy továbbra is jó egészséget és boldogságot kívánok a Sikó családnak!

Forrás: Új Élet, 1979/5. szám