Babák

Akinek…alkalma van meglátogatni a csíkszeredai múzeumot, mondhatom, szerencsés ember. Olyan kiállítást tekinthet meg ugyanis, mely Hargita megye valamennyi községében jelenleg még látható népviseletét mutatja be. A kiállított modelleket egyszerűen „babáknak” nevezik a múzeum emberei, valószínűleg azért, mert méretük kicsiny, nem haladja meg a fél métert.
Nekem a minap alkalmam volt megnézni a „babákat”, meg is számoltam őket. Hetvenhat készült el, vagyis harmincnyolc pár. Megtudtam, Kardalus János ötlete volt, hogy egy olyan népviseleti albumot hozzanak létre – nyilván a kiállítás anyagából –, mely arra hivatott, hogy bemutassa, milyen a táj népének ünnepi viselete, milyen különbségek vannak a sófalvi, korondi, gyimesi, oklándi, szóval a legkülönfélébb Hargita megyei falvak népviselete között. Persze, a cél nem csupán a bemutatás, hanem a megőrzés is. A hagyományok ápolása. Mert csakugyan hagyománnyá válik lassan a ma még divatos falusi népviselet is. Hogy mikor válik azzá, az a jövő kérdése. Fontos az, hogy egyelőre van mit megcsodálni és megőrizni. A jelek szerint ez a megőrzés sok gondot okozott a modellek elkészítőinek. Több községben vitákra is sor került, hogy milyen is az igazi helyi népviselet, ezért a kész babákat többször is megvizsgálták, „újraöltöztették”. A korondiak, szárhegyiek, oklándiak, farkaslakiak figyelmét még az sem kerülte el, hogy a férfiingeken porcelán gomb legyen, mert az az igazi.
Egy bizonyos, a Kardalus-féle ötletnek, a látványos és hasznos kiállításnak csak örülni lehet.

Forrás: Új Élet, 1979/7. szám