FOGAK ÉS SZARVAK

Társaságban beszélgették, hogy X. asszonynak kedvese van. A férj, ki ezt megtudta, eleintén dühöngött, utóbb azonban belenyugodott,
mire legnagyobb befolyással látszott bírni azon körülmény, hogy az udvarló gazdag volt. Az e tárgy feletti tréfálózás közepett egy szellemdús hölgy megjegyezte:
„Mi csodálkozni való van ezen? Az ember úgy van szarvaival is, mint fogaival. Amíg kinőnek, fájdalmat okoznak: de utóbb azokkal eszik az ember.”

Baja: vegyes tartalmú képes hetilap, 1877. június 3.