a hangosság az mindig körülvett
hétköznap a veszekedések
disznóvágáskor a zsivaj
a tirádákat ontó férfiak
rajtuk a részegség véres köténye
mindenki locsogott vihogott fecsegett ordított üvöltött
a kis csúnya ember a tévében
születésemtől a haláláig
a kommunizmus szürke piaca
a rendszerváltás szürke ószere
a kapitalizmus hideglila plázái
egy ideig nem találtam a hangomat
ezért hangos voltam én is
aztán elhallgattam most már csak akkor
beszélek ha magamtól is megszólalnék
a szociális zsibvásár pusztuljon nem érdekel