Nászta Katalin két verse a Zalai Hírlapból

Olyan kevés elég

A béke
úgy terem
hogy nincs elvétve
egyetlen lépés
egy könyörgés se

valaki fölszól
valaki megír
valaki rádnyit
és valaki meghív

oldódnak rólad
csonthéjú kagylók
bilincs leverve
fényre remélve
nem pihegsz már
magad-éj-mélyben

1995, június 24 – Zalai Hírlap


Zuhanás

Olyan, mintha kiejtett volna
már torkodon érzed a halált
– mikor utánad nyúl,
és megszégyenülsz örömödben
mikor felismered:
már zuhanásod pillanatában elkapott
s a kötél, amin csüngtél,
az ő kezében volt.
És nem csak volt.
Van és lesz.
Mindörökké.

1995. szeptember 9. – Zalai Hírlap

2020. július 19.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights