Valahonnan jött eső után… Még ficánkol a nap felhő súlyában, gyengéden lobogtatva tüzét, és a levegő langyosan simogató. Átjár egy lenge varázs, testisége az emléknek, leheletnyi mozdulat -Szivárványzó pergamen, gondolatok rovarszárnyai csapkodnak. Sűrűsödik, várj, míg leülepedik, bárcsak Egy kiválna tisztán – Haiku?

Mégis?

Szivárványtiszta –
Szerelme halhatatlan
tűnik a hídról.

Szusszanó

Lassú vénharang –
Szívem nehéz nem az út
árnyam hűvösén.

Fórum

A föld megterül –
Összegyűlt már a téren
galambok népe.