IX. georgikon

hé, hideg van, csukjátok be a föld
ablakait és húzzátok el a rolót
mondja a paraszt és tényleg
a jó termőföld megdől
a szürrealizmus szélfújásában amely
hó- és friss nyomdakiadvány-szagát hozza magával
a hombárok felől amely a macska dorombolására hangolt
relékkel tarkított, amely állat
a hagyomány szerint is fut az egér után
asszony, ha jössz, hozd
a vérnyomon az ételt
abba keverj benzint a csókának
ez utóbbi profilból alexandru sahiára hasonlít
amikor az ellenőrző ponthoz érkeztél
megmutatod a személyazonosságit és a fényképedet
és megkérdezed melyik sarki városban
rendezik meg muhammad ali bokszmeccsét
a messiással.

XI. georgikon

a paraszt az udvarában különféle
majorságokat nevel és automata
programozású síkesztergát működtet amely
faragatlan bakákból tökéletes szakaszvezetőt formál
a dízájn-t tehát a rög neonbőre alá
aszperszor-típusú öntözőrendszer juttatja
a villák beállítását – természetesen – a paraszt ellenőrzi
végül is boldog vagyok az önkiszolgálóban
amely maga az élet, az ég egy nagy poszter
amely északról nyugati irányban
egy vasúti szerencsétlenséget ábrázol. boldog vagyok
a gyermekeim nyakán lovagolva és az egy hektár
labodavetésem okán amely hosszúkás levelű
mint amilyen alakú a 48-as hősök ábrázata, boldog vagyok.
asszony, hogy mosollyal az ajkamon távozzak e világból
nézd hogy havaz a december és olvass nekem
valamit1) marcuse-től. (Kiemelés: a ford.)

Fordította: Bartha György

1) Intertextualitás: parafrázis George Bacovia Decembre című verséből: „Te uită cum ninge decembre…Citeşte-mi ceva de la poluri…