Cseke Gábor: Lakat

még eljövünk tudom és akkor minden vágyunk
mint varázsszóra teljesül
múltunkra is még visszatalálunk
a szívünk ettől lelkesül

e mákony-hittől megnyugodva
lakatoljuk ma le a házat
szemeit függöny fátyolozza
mélyükön kiszolgált alázat

ül a sötétség magába zártan
mint bennünk a rossz gondolat
csöndes őrület ver tanyát majd
szobánkban s minden elrohad

de most még se látunk se hallunk
vissza se nézünk úgy fog el
a kaland tébolya s alattunk
ágak csontjai vásnak el

még eljövünk ezt hajtogatjuk
megszállottként s már hisszük is
ajkunkon téltúl nóta buggyan
veresen hangzó halk hamis

2020. július 24.

4 hozzászólás érkezett

  1. B.Tomos Hajnal:

    Nagyon tetszik.

  2. Katalin Nászta:

    Nekem is. ://

  3. Albert Csilla:

    Kedves Gábor, ez a ” kiszolgált alázat” annyit szolgál- lám, egy ilyen keserves-lázas-szép verset is.

  4. Cseke Gábor:

    köszönöm a kedves reflexiókat, holnap jön a “folytatása”. csg

Szóljon hozzá!