(Barkó Etelka emlékére)

Beleakadt a telehold a Csukás szikláiba,
Álmaim léggömbje kihasadt, felgyúlt a kaliba.
Népmesékben úszott az egész Barcaság, hullámzott
Az elmúlás, de apám a vén Kommandón pipázott.

Lehajolt egy kavicsért, és egy csillagot emelt fel,
Angyal szivárványon hintázott, nézte vérző szívvel.
Kizökkent magányából, ember akart újra lenni,
És Hétfaluban a boldogságát végre meglelni.

Beköltözött szívembe, szőni, varrni tanított meg,
Csángóruhába öltözött a tavasz, már bizsereg
A villanydrót, visszavárja azt a sok füsti fecskét,
Boricások, jegyezzétek el a díszes menyecskét.

Legyen végre bál, násznagy legyen a tér és az idő,
Táncra perdüljön az önhasonló szittya kösöntyű.
Merőleges irányok gömbfelülete átölel,
Húsvéti tojáson dalol sok ősmagyar írásjel.

Rétegről rétegre élet szárad ránk, az eszmélet
Betakar vastagon, kínjainkon mulat ítélet.
Színjátszó nyarakból arany ősz lett, tél zászlóként leng,
Viaszba zárul minden igaz mozdulat, harang cseng.

Visszhangja bong, Csukás szikláira könyököl a nap,
S új léggömböt ad kezembe, lelkem újra tiszta lap.
Népmesékbe szőttem a Barcaságot, s néhány hegyet,
Itt hagyom nektek, adjátok tovább, és őrizzétek.

(Bácsfalu, 2019. szeptember 8.)

1. Doniga Lenke:
   2020. július 27. 07:30

   Két hires Barkó Etelka élt Negyfaluban, de a versbol nem tudom kivenni melyiknek irodott. Az én szivemben csak az egyik él, aki maradandot alkotott generaciokon keresztul.

2. Csórik Etel:
   2020. július 27. 09:59

   Köszönöm :)

   ki a második Barkó Etelka?
   Nagyanyám Barkó Etel volt.

3. Saszet Éva:
   2020. július 29. 12:09

   Szép vers, ez is szép vers, mint mindenik verse az írójának, el és meggondolkoztató mondanivalója van, úgy érzem sikerült abba az érzésbe bevinni engem, amit Barkó Etelka jelent számomra, találó képet fest róla, örvendek neki, hogy olvashattam.Köszönöm🌺