1. A LÁTOMÁS

meggylikőr ég alatt, a leperzselt gyepen
ahol pókok tanyáznak, elindult csapatunk
a koponyák hegyére, rongyokba öltözötten
avas arcfesték-, serbet- és fokhagymaszagún.

hideget s kenderszagot hozott a szél a földre.
felszíjazva, számszeríjjal nagyorrú katonák
űzték el a vályúktól a koldusok hadát
a nedves, szalmiákszagú jászolba köpve.

jött a vak is ki hasas nőire vigyázott
a kopasz bibircsókja egy szőrszált lengetett
ügyeskedett a tolvaj, a csaló kockát rázott
kupában szájhoz lőrét emeltek gyors kezek.

három kereszt a dombon. ma bőkezű nagyon
a gazda: ránk vár a látvány, a kő – sarunk szakasztja
a harmatban óriásgyík gyöngyfogait mutatja,
két szeme a fekélyes albinó bakón.

balfelől a keresztfán egy kövér, eltepsedett
lábszárán felhasadt, vízfolyásos a bőre
a jobboldali nyakigláb magára engedett
végig a keresztfán lecsurinkáz a földre.

egy gyöngédfényű csillag hullatta sugarát
ametiszt-ragyogással a középső keresztre.
tekintetünk fájón tapadt a feszítettre,
néztük az ég s a föld haldokló urát.

sziporkázó fáklyánkat fölemeltük felé,
hosszúkás, sápadt arc tűnt fel a fáklyafényben.
INRI, írta egy táblán a kereszt hegyében,
a szem alól kék gyöngyök gördültek lefelé.

miért tűnt akkor úgy hogy testünk meztelen?
miért hogy a kereszt a SZERETET szót hordja?
csillagközi hadak csatáztak az egen
és hirtelen támadt a lélek viziója:

a plejádok alatt keresztfa áll a dombon
s a fáról – felfeszítve – nőalak hiteget.
ágyéka háromszöge magasztos és észbontó
gyémánt-oldalbordáin mellei hidegek.

rézhajába burkoltan a keresztről lelépdelt
feloldozva a szögek s a kötél szorítását
megéreztem keserű kék szája marását
s hogy kétágú nyelve a testembe sebet éget.

Fordította: Bartha György

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ