Nagy Anna: Mégis
Ezerszerre átgondolt múlt
Mozaikká tört a jelen
Jövőnk ködképe kifakult
Akárhonnan nézegetem
Vessük végre el az időt
Hiszen nem létezett soha
Csak sötét tér, amit kitölt
A szörnyű romlás ostroma
Régóta zilált semmiben
Tengetjük múló életünk
Pihenjünk meg a reményben
Hogy mégis újjászületünk.
Budapest, 2020 júl. 25.
Pusztai Péter rajza