amit értek de

mintha tükör előtt ülnék egész nap
ez a költészet a ménesekkel a fájdalmakkal
az örömökkel azzal a gőzölgő szívemmel
nézem innen nézem onnan van amit
értek de magától működik tovább
én elmondom amit ő eldönt
elmerülök a tükörben és mindig kezdem újra
nagy úszóbajnok vagyok hosszú katinka megirigyelhetne
a költészet edzőtermében izzadok

szégyennel az milyen

hogy a szenvedéstől gyöngy lesz ezt megértettem
a súly alatt pálma de mi van a szégyennel
az milyen természeti metaforákat von maga után
talán a nyúlós éjszaka képével kellene próbálkozni
a görény túl evidens meg aztán az ember
mégiscsak összetettebb a nyúlós éjszaka azonban
határozottan tetszik hold és főleg csillagok nélkül természetesen
marad a sötétség és a félelem ó
szülém lelkem valahol mindig nappal van

vele ez a

ez a vadkan ölte meg zrínyit mondják
mert az emberek szeretik az egyértelműséget
illetve a kétértelműséget de hát nem értem
mitől olyan nagy ügy mindenki alkesz kábszeres
workoholic vagy egyszerűen a szülei csapdájában vergődik
és a legtöbben akkor sem szabadulunk ha lerágjuk a lábunkat úgyhogy mindenkit megöl egy vadkan és soha nem
az a vadkan lesz amelyikre elsőre gondolunk mert
azt hisszük kiszabadultunk de jön a szomszéd és
rájövünk hogy még sokat kell faragnunk a templom padját
amíg eljön nekünk a sors bona nihil aliud
de nagyra van vele ez a zrínyi de nagyra van