2. Szülők

Róbert Capa szülei éppúgy különböztek egymástól, mint Buda és Pest. Anyja, Júlia rendkívüli asszony volt: határozott, roppant erős akaratú, nagyon dolgos és eltökélt az iránt, hogy kényelmes életet biztosítson családjának. Jól menő divatszalonja volt, kitűnő üzletasszony hírében állt, ügyessége, kedvessége és kifinomultsága miatt szerették a kuncsaftjai, de alkalmazottaitól tiszteletet követelt. Gyermekeivel szigorú, birtokló volt, de imádta őket. Ő volt a főnök a munkában, ő volt a családfő otthon.
Férje, Dezső, a szalon társtulajdonosa és főszabásza meglehetősen alacsony termetű, kifogástalanul öltözködő, felelőtlen és jó kedélyű férfi volt, aki mindig kitűnő kifogást tudott találni, hogy korán távozhasson munkahelyéről, és későig kimaradhasson kártyázni. Júlia úgy gondolta, az embernek mindenért meg kell dolgoznia, Dezső véleménye szerint viszont a szimpátia, ügyesség és az összeköttetések többet nyomnak a latban a kemény munkánál.
Júlia és Dezső között (az ember ösztönösen Júliát említi az első helyen) állandóan zajlottak az összecsapások. Capa később hosszú, ádáz harcnak írta le kapcsolatukat. De ő mindkettőjüket nagyon szerette, és szokatlanul végletes formában örökölte az egymással ellentétben álló emberpár egész sor tulajdonságát.

* Forrás: Richard Whelan – Robert Capa. IPM Könyvtár sorozat, 1990. Fordította Fehér Katalin. Borítóterv Kemény György

(Folytatjuk)