Oláh István: Túlsúly
Az orvosok meggyűlölték Mucikát – a mi Mucikánkat –, mert olyan fogyókúrareceptet tud, amitől tíz nap leforgása alatt megszabadult fölös kilóitól, szám, illetve súly szerint tizenöttől. Még azt is kiérezni a bejelentésből, hogy Mucus napjai meg vannak számlálva, mert az a kaszt fogja eltenni láb alól, amelynek tekintélyét alaposan megtépázta ez a fogyás, a recept, és ne mind komplikáljuk, ő.
De miért ne lehetne ő is, meg receptje is rendkívüli, elvégre elég ritka összecsengés, hogy valaki orvos meg páciens egy személyben és persze feltaláló, aki a tudomány és a sok ezer éves gyógyítás történetét farba rúgva lám, rálelt az elixírre.
No de hol érhető tetten az érdek, minden irodalmi és nem irodalmi konfliktus magva? Hát, kérem szépen, azok a gyűlölködő orvosok egytől egyig egyetemi diplomával felturbózott fogyásspecialisták, Muci pedig műkedvelő. Az pedig mostanság divatszakma, akárcsak a haj- meg a zöldségszobrász vagy a birtokjogot pecséttel-aláírással szentesítő közjegyző. Vagy a fatolvaj nagyban. Vagy a pszichoanalitikus, aki álmatlanságodból kikövetkezteti, milyen lelki traumák villóznak tudatalattidban. Vagy a reflexterapeuta, a tegnapi talpmasszőr unokája, akit most egészen másként hívnak, mint a nagymamit vagy nagypapit, bár ugyanazt csinálja, mint szakmai elődei.
Igen, az úgy történt, hogy az orvosok felmérték, manapság új népbetegség szedi áldozatait. A túlsúly! Háborús időkben ennek az ellenkezője aratott, az alultápláltság, mára viszont odáig fejlődött az élet és tudomány, hogy senki nem hal éhen, Európában legalábbis. Sőt, akár dupla testsúllyal járkál szimpla lábain a tündéri békében. Erre fel elhatározták, hogy megmentik a művelt világot, mert nemcsak az öreg kontinensen, hanem Amerikában is üti a mázsát a testsúlyátlag. Éjt nappá téve kísérleteztek, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A kilók lefaragása helyett be kellett érniük dekás győzelmekkel, vagy hogy állóháborúvá dermedt a küzdelem, nem apadt, nem is nőtt a súly. A nemzetközi forgású szaklapokban időről időre felröppent egy-egy szenzációs eljárást beharangozó tanulmány, aztán kiderült, hogy humbug az egész. Odáig romlott a helyzet, hogy már-már azt fontolgatták, aki megtalálja e túlsúly ellenszerét, Nobel-díjat kap, akárcsak az a filozófusba oltott táplálkozáskutató, aki garantáltan megmenti Afrika szinte teljes lakosságát az éhhaláltól. S ezen a ponton robbant be a béna szakmai köztudatba Mucika, akit tessék, az első perctől fogva gyűlölnek az orvosok. Előtte: elefántbébibe hónaljszemzéssel ráoltott kék bálna, utána… (ide kérném beírni bevallott vagy titkolt celebszerelmünk nevét). A manapság fölöttébb divatos összeesküvés-elméleteket ismerve nem kizárt, hogy Mucikát félreállítják az orvosok, akárcsak Jézust a profi papok. Felfogadnak egy, netán három bérgyilkost? Kicsalják valamilyen nyomós okkal hajlékából, és berekesztik egy elhagyott bányába, ahol aztán annyira fogy, hogy végleg elfogy? „Véletlenül” elüti a mentő? Bármi megtörténhet szegénnyel, ám a legvalószínűbb, hogy elrabolják, és addig tömik szteroidokkal, míg úgy felfújják, mint egy Michelin gumireklámot.
Pusztai Péter rajza