9. Táborozás hármasban

Bandi egyik legjobb barátja Deutsch Kati volt, egy gazdag bankár szép és lázadó lánya, aki 1930-ban, mikor egyszer összefutott vele az utcán, közölte: teljesen ki van borulva, elmegy kerékpárral egy hétre a Mátrába táborozni. Másnap, a faluba érkezve, legnagyobb meghökkenésére, Bandi és közös barátjuk, Kellerman Zoltán várta. Bandi úgy érezte, nem szabad egyedül hagyni a lányt: rávette Zoltánt, utazzon le vele az üdülőhelyre. Kati azonnal jobb kedvre derült e nemes baráti gesztustól.
A három jó barát a határban, egy patakocska mellett vert sátrat. A faluban volt néhány szép szálloda, és hamarosan híre ment a sátorozóknak; a helybeliek egyből a szabad szerelemnek hódoló kommunistákat láttak bennük. Egy reggel, mikor Bandi bement a faluba bevásárolni, a boltosok sorra közölték vele, hogy nem szolgálják ki. Visszatért társaihoz, elmesélte, hogy mi a helyzet; szidta a szűk látókörű boltosokat, és kijelentette, hogy nélkülük is meglesznek, majd szerez máshonnét ennivalót. Fogta magát, és bement a falu legelegánsabb szállodájába, letanyázott a kertben, kiszemelt magának egy házaspárt, akinek csinos lánya volt és összemelegedett velük. Épp ebédidő volt. Egyedül van? — kérdezték. Nem volna kedve velük ebédelni? Miért ne? És finom sült libát rendeltek neki körettel, ö fejlődésben lévő, jó étvágyú fiatalember, gondolkodott hangosan, szívesen hazavinné a maradékot. Az csak természetes; így vendéglátói. És Bandi — bizonyára elégedetten magával, hogy nem maradt el az apja mögött leleményességben — így vitt ennivalót barátainak.

* Forrás: Richard Whelan – Robert Capa. IPM Könyvtár sorozat, 1990. Fordította Fehér Katalin. Borítóterv Kemény György

(Folytatjuk)