15. Kiszabadulás

Capa elmondása szerint apja aznap délelőtt bement a rendőrkapitányságra, lepénzelt néhány tisztet és őrt, hogy beengedjék hozzá, majd a titkosrendőrt játszva (leplezetlen undorral kis zsidó csirkefogónak nevezve fiát) kivitte a cellából, majd az épülőből. „Célzott rá — írta Capa —, hogy a zárkámról kapott információ nem kis pénzébe került, és jó pár kártyapartit kell lejátszania, hogy visszanyerhesse.”
Valószínű, hogy Bandi kiszabadítása a valóságban közel sem volt ennyire drámai. A Friedmann-szalon egyik legjobb kuncsaftja Hetényiné volt, He-tényi Imrének, a Királyi Államrendőrség helyettes főnökének és politikai osztályvezetőjének a felesége. Hetényi azon kevés zsidó közé tartozott, akik magas beosztást töltöttek be a Horthy-kormányban. Hetényiné, aki mindig szívélyes viszonyban volt Friedmannékkal, összehozta Dezsőt a férjével. Dezsőnek a múltban is e fontos kapcsolata révén sikerült több ízben is útlevelet szereznie „kevésbé szerencsés emberek számára, kisebb szívességekért cserében”, Bandi pedig gyakran elkísérte apját a rendőrfőkapitányságra efféle ügyekben. Dezső feltehetőleg úgy tudta elintézni Hetényinél Bandi szabadon bocsátását, hogy megígérte neki: fia mielőbb elhagyja az országot.
Bár Capa mindig azt állította: kiengedését követően huszonnégy órával távoznia kellett Magyarországról, Besnyő Éva szerint nem így volt. Sőt, mi több, Capa az események kiváltó okát is túldramatizálta. Az igaz, hogy letartóztatta őt a titkosrendőrség, összeverték, bedobták egy zárkába, majd apja közbenjárására szabadon engedték, és felszólították, hogy hagyja el az országot, ám mindez valójában nem azért történt, mert Bandi éjszaka néhány órát együtt barangolt az utcán egy kommunista pártbeli toborzóval. Besnyő emlékezete szerint Bandi azt mondta neki: azért vitték be, mert részt vett egy tüntetésen.

* Forrás: Richard Whelan – Robert Capa. IPM Könyvtár sorozat, 1990. Fordította Fehér Katalin. Borítóterv Kemény György

(Folytatjuk)