Ady András: Lázadás/non-riot-police
jó hogy tudja de az ellenkezőjét érzi születése óta jó hogy biztos: nincs olyan hogy lélek és test dualuma vagy duelluma pedig időtlen idők óta egymásra dobja préseli nemlétező lelkeit nem létző nem-lelkeit ezeket az állatokat a soul-zooszféra lakóit a saját szférája lakóit és ki tudja mi a búbánatos francnak hiszi hogy ez a bundás-bűzös tagság nem fog egyszer megvadulni ezek a gyapjas egymásra hajtott-hajtogatott nyájak nem fognak komplett megvadulni és farkasként viselkedve lázadni rá-lázadni ellene-kelni hogy alulról-belülről-felülről érkező meteoritok fogják átütni őket vagy meg fognak fagyni a fagociták közti űrben honnan a jónyavalyból vette hogy hordhatja egymásra ezeket a nemeket s a kolosszális minusz meg minuszokból egyszer sem lesz egy mindent az ő mindenét teljesen felperzselő plussz? as he strolled hes inner realm as always this morning too was left speechless by the well-mannered street cop the parking-ticket giving type who was totally and professionally absorbed by the highwayish morning rush-conduct of hes life…he was astonished by the fact that given this chaos the soul-agent he presumably had did not flee his unforgiving post