Nászta Katalin: Zárójelben
……………….
nem az fáj, hogy e világnak vége
hanem ahogy
ha tettem is valamit érte
nem sok értelme volt
ha bárki azt mondja, na és?
plusz zsákkal növeli terhem
ha velem bánkódna
lelkem tán könnyebbedne
a gyermek azért nem szól
mert nem ülsz le vele
faggatni, őt megértve
lenyomod torkán a tudást
nem mész le vele „gyerekbe”
hogy öröm legyen felfedezése
boldogan bukjon ki száján
anya-apa, ezt nézd!
s megszülessen a világ
hol minden pont most jön létre
a pohár, a tányér, a kanál
együtt fedeznéd fel vele
ha lenne türelmed újraélni
a kezdetet, mi az ő szemével
csodálatosabb, mint a te régid
újra élni – ha lenne türelmed
……………
2020-08-05