27. Jeget a bakkancsok alá!

1931—32 telén az utcákon megszaporodtak a kampányok, tüntetések, felvonulások és pártok közötti harcok; közeledett március tizenharmadika, az elnökválasztás napja. A nácik, bízva abban, hogy elérhető a győzelem a párt és jelöltje, Adolf Hitler számára (aki a német állampolgárságot mindössze két héttel a választások előtt vette föl), a tagok egész hadseregét mozgósították: röplapokat osztogattak, tömeggyűléseket tartottak, és a Horst Wessel Liedet énekelve masíroztak végig az utcákon, és nem ritkán meg is verték ellenfeleiket.
Gyakoriak voltak az utcai verekedések… Bandi és néhány baloldali barátja úgy vélte, azáltal sebezhetik meg a nácikat a legjobban, ha nevetségessé teszik őket. Március elején Berlinben még nagyon hideg volt, így éjszakánként felöntötték vízzel az utcákat, amelyekről úgy sejtették, hogy másnap végigmasíroznak rajtuk majd a nácik. Arra számítottak, hogy a felfagyott kövezeten szöges talpú csizmáikban tehetetlenül csúszkáló felvonulók látványával komikussá tehetik a náci indulót, melynek kezdősorai így szóltak:

„A zászlót magasra tartva, váll-váll mellett,
kemény, bátor léptekkel menetelünk.”

* Forrás: Richard Whelan – Robert Capa. IPM Könyvtár sorozat, 1990. Fordította Fehér Katalin. Borítóterv Kemény György

(Folytatjuk)