28. A szőke démon

… 1932 nyarán oly sok véres utcai harc zajlott le a nácik, a kommunisták és a szociáldemokraták között, hogy valóságos polgárháborús állapot alakult ki Berlinben. A július végén megtartott parlamenti választásokból a nácik kerültek ki óriási többséggel — közel 100 mandátummal többet szereztek, mint a második helyen álló szociáldemokraták.
Besnyő Éva, elborzadva a Berlinben uralkodó légkörtől, hazautazott Magyarországra nyaralni. Nem sokkal utána Kepes György is súlyosan megbetegedett, és visszament Erdélybe gyógyíttatni magát. Bandi… egy prostituáltnál keresett enyhülést — a nőt aznap látta először, mikor dolgozni kezdett a Dephotban. Későbbi elmondása szerint (feltehetőleg kiszínezve a történetet) épp munkába loholt azon a bizonyos szürke, szeles reggelen, mikor megpillantotta a szép, vállig érő szőke hajú, elegánsan egyszerű szürke kosztümöt viselő nőt a Dephottal szemben az utcasarkon. Inkább hasonlított Greta Garbóra, mint utcalányra. „Berlin —- írta Capa — azonnal barátságosnak látszott.” De a nő… kemény öt márkát kért, pedig azonnal láthatta, hogy még az a kis összeg is több, mint amennyi a borzas fekete hajú, foltos bőrdzsekis, kopott térdnadrágos fiú pénztárcájában lapul.
Ő azonban tántoríthatatlanig tovább ábrándozott a nőről a sarkon. Tisztában volt vele, hogy prostituált, mégis úgy érezte, igazi boldogságot találhatna a karjaiban. A nő jelképévé vált mindannak, amit Bandi Berlinben nélkülözött. És csupán öt márkára lett volna szüksége, hogy — ha csak pár percre is — megkaphassa.

* Forrás: Richard Whelan – Robert Capa. IPM Könyvtár sorozat, 1990. Fordította Fehér Katalin. Borítóterv Kemény György

(Folytatjuk)