B. Tomos Hajnal: (Arc)képversek
(1) SZOMSZÉDOK
Valaki folyton szemetet éget,
az alsó, a felső és srégen
a túlsó, ma és szerre,
sőt van úgy, hogy egyszerre,
éjjel, a holdfényben,
de néha rózsálló reggelen –
füstre kerül nagyapa
hátrahagyott bakancsa,
aztán az elemis füzetek,
s a rózsaszín levelek,
halom száraz krumplihéj
meg a kockás anyu-kötény.
Száll a tegnap-törmelék,
sok bűzös maradék,
át a mosott ruhára,
függönyöm fehér fodrára,
hull fejemre a kosz-dara,
mintha megrendeltem volna.
Pusztai Péter rajza