MINTAVŐLEGÉNY

Vagyonos ember leányát kérte meg egy csinos fiatal ember. A leendő após érdeklődéssel kérdi a vőlegényjelöltet:
— Ön tehát megkéri leányom kezét. És mikorra akarja a házasság napját?
— Kérem — felel a vőlegény —, azt teljesen a kisasszonyra bízom.
— De hát milyen mértékű lakodalmat akar? Nagyszabású legyen-e a mulatság, vagy csak szűk családi körben ünnepeljük meg az örvendetes eseményt?
— Kérem — felelt a vőlegény —, legjobb, ha azt a kedves nejére bízom.
— Jó, jó — szól az após. — És mennyi az ön jövedelme?
— Kérem — felel a vőlegény—, azt teljesen önre bízom.

Színházak és Mulatók Közlönye, 1897. május 21., vasárnap