Constantin Noica: Filozófiai napló (24)
Kudarcot jelent a számodra, hogyha egy ifjúban nem tudsz támasztani semmilyen bizonytalanságérzetet. Ha egyáltalán létezik lélekgyógyászat, ennek a lényege a megszokott gyógyászattal ellentétes, mégpedig éppen a megbetegítés.
*
Azt szeretem a görögökben, hogy mindenben a végsőkig hatolnak. Ami a görög filozófiát lehetővé tette, az a túlzás. Ezek az emberek (a városlakókra és nem a nyugodt természet embereire gondolok) nem rendelkeztek úgynevezett jóérzéssel. Mert a jóérzés megakadályozta volna őket abban, hogy azt mondják: minden folyik, vagy azt, hogy nem létezik mozgás.
Annak a szabadsága, hogy abszurd lehetsz, áll minden filozófia eredeténél. S lehet, hogy a mérték, az okosság, a „mioritikus” – nem filozófiai értelemben – akadályozott meg minket, románokat abban, hogy nagy filozófiánk legyen.
*
Ezek a mi embereink, ami a gondolkodásukat illeti, okosak ott, ahol egy adag őrültség szükségeltetik, a mindennapi életben pedig őrültek. Az okosságuk, amelyet tősgyökeres románnak is neveznek, mindössze ennyi. Lemondás, derű, megbékélés a filozófiában. És azon túl? A káosz.
Fordította: Bartha György
(Folytatjuk)
Pusztai Péter rajza