Az ég halványkék palástján,
hajnalhasadás előtt,
az első kósza sugarak levadásszák
a csillagok csillogását.
Kivájják a Hajnalcsillag szemét,
halovány fátyolba borítják
a fogyó Hold C-jét.

Hallatszanak az erdő felől
a fák gerincét roppantó
hajnali szelek sóhajtásai.

S te, aki csak kallódó moha,
vendége vagy e tájnak,
miért akarsz iránytűt játszani
éppen.

Kinek ujjai
hiábavalóságokat –
– csillagképeket, kalligrammákat –
– tetoválnak az ég
hajnali bársonyára,
nem te vagy-e
céltáblája e hajnali csodáknak?

A kárpitok hasadásának
durva zaja is fölsikolt majd.

Késve.

2020. szeptember 8.