Kiss Székely Zoltán: Végül
Egyszer elindulok,
csak gyarló testemet
viszem csupán tovább.
A remények egét,
a fény mindenségét,
remegő vizeket,
madár szárnyalását,
szerelmes suttogást,
éjszaka harmatát –
mind itt hagyom neked
érintetlen, mintha
soha nem lépdeltem
volna át e tájon
álom-álarcosan.
2020. szeptember 12.
Pusztai Péter rajza