49. Tehetséges kezdő kerestetik

1934 nyarának első felében André egyik kis munkából, a másikba sodródott; sötétkamrában segédkezett, és el-eladott egy-két képet. De augusztusban végre ölébe pottyant a régóta áhított; és hajszolt nagy lehetőség. Két németországi emigráns unokatestvér, Kurt és Hans Steinitz Agence Centrale néven fotóügynökséget alapított. Hans szövegeket és képaláírásokat írt a sztorihoz, Kurt pedig az elhelyezésükkel foglalkozott. De mivel a fényképezéshez egyikük sem értett, felfogadtak sötétkamra-technikusnak egy Czigány Taci nevű magyart, aki véletlenül jó barátja volt Andrénak. Vagy Taci, vagy Gisele Freund, Steinitzék unokatestvére hívhatta fel André figyelmét, hogy az Agence Centrale fényképészt keres, aki riportot készít a Riviéra legdivatosabb üdülőhelyéről, Saint-Tropez-ről. Az ügynökségnek nem volt kerete akkora tiszteletdíjak és költségtérítések fizetésére, amekkorát befutott fényképészek kértek volna, ezért egy tehetséges kezdőt kerestek, akit a munkával járó élmény jobban érdekel a pénznél. Hans Steinítz később úgy beszélt Andréról, hogy keményen eltökélt ember benyomását keltette, aki tűzön-vízen keresztülviszi, amit akar. Lebilincselő mosolya volt. Sármja és nyilvánvaló elszántsága tökéletesen alkalmasnak mutatta a munkára. A Steinitz fivérek előleget adtak a kiadásokra, fölszerelték egy finom, közepes nagyságú Plaubel Makina géppel — amely, mivel egész kicsire össze lehetett csukni, és egy tucat síkfilm fért bele egy helyett, a sajtófotósok kedvenc gépe volt —, és útnak indították a Riviérára néhány napra.

* Forrás: Richard Whelan – Robert Capa. IPM Könyvtár sorozat, 1990. Fordította Fehér Katalin. Borítóterv Kemény György

(Folytatjuk)