„Minden országot bejártam,
Minden messze tartományt,
S aki álmaimban él,
A dicsőt, az égi szépet
Semmi földön nem találtam.”
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Jártam sok helyen, s mindenütt
sok szépet láttam. Egyebünk,
szebb, van-e, mint ama tájak,
melyek, mint a fán az ágak,

a lelkünkből száz irányba
szöknek magasba, virágba
öltöztetve titkainkat,
ha emlék lágy szele ringat.

Eszembe jut szülőföldem –
ezer ága nőtt fölöttem,
s olykor-olykor kivirágzik,
mikor itthon ázik-fázik

test és lélek (mert magányos,
szinte idegen a város)…
szebb, amit látok ilyenkor,
mint bármelyik épületsor,

szobor vagy utca Párizsban,
mennyi apró ablak villan!
s mind rám kíváncsi – jól vagyok?
Most már igen, otthon vagyok…

2020.05.16