Farkas József György: Hunor és Magor – Világűr
Sorozatunk zárófejezete, a „Magyar emlékek a világűrben” című összefoglaló most új elemmel gyarapodott: a Herkules csillagkép Hunor nevű csillaggal és Magor nevű bolygóval gazdagodott, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi programban.
A hazai hírügynökség jelentése szerint – amelyet számos hírközlő szervünk átvett – az idén száz éves Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) az ünnepi alkalomból minden országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség elnevezhessen egy csillagot és a körülötte keringő bolygót. Magyarország egy olyan exobolygót és csillagát nevezhette el, amit Bakos Gáspár a HatNET (Hungarian-made Automated Telescope Network) automata távcsőrendszerrel fedezett fel 2007-ben. Az eddig HAT-P-2b-ként azonosított óriásbolygó (Magor) nyolcszor nagyobb tömegű, mint a Jupiter. A bolygó alig hat nap alatt kerüli meg a HD 147506 jelű központi csillagot (Hunor), vagyis nagyon közel kering hozzá. A rendszer a Magyarországról is látható Herkules csillagképben található.
A két égitest nevére az IAU szabályai szerint először online lehetett javaslatot tenni 2019 nyarán. A három hónap alatt beérkezett közel másfélszáz, a követelményeknek megfelelő javaslat közül egy ötfős szakértői bizottság választotta ki a végső két nevet. Ezek Arany János Rege a csodaszarvasról című klasszikus költeményéből ismertek az irodalomkedvelő közönség előtt („…Hunor s Magyar, két dalia, Két egy testvér, Ménrót fia…”), mint a legenda-béli hun-magyar kapcsolat verses igazolásának hősei…
Az exobolygók (avagy extraszoláris bolygók) olyan Naprendszeren kívüli bolygók, amik más csillagok körül keletkeztek, és többségük ma is ott kering. Jellemzőik megismerésével jobban megérhetjük a bolygókeletkezés folyamatát. A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában is fontos szerepet játszanak. Napjainkra kiderült, hogy szinte minden csillag körül keringenek bolygók, általában több is, és ezek a Naprendszerben láthatónál nagyobb változatosságot mutatnak, de sok lehet közöttük a Földhöz többé-kevésbé hasonló égitest is. (MTI)